2017. November 22.

Á l d á s ! B é k e s s é g !

Isten hozott a Lábatlani Református Egyházközség honlapján

 
  Kezdőlap arrow KÖSZÖNTŐ
 
Kezdőlap
- - - - - - -
Hitvallásunk
Irott prédikációk
- - - - - - -
Lelkészünk
Fotógaléria
ALAPÍTVÁNYUNKRÓL
Közhasznúsági jelentések
GYÜLEKEZETI ÚJSÁG
Gyülekezetünkről
GYÜLEKEZETTÖRTÉNET
ALAPÍTVÁNYUNKRÓL
irott predikációk
ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ ERDÉLYI KIRÁNDULÁSUNKRÓL Nyomtatás E-mail
2007. July 24.

Erdélyi élménybeszámoló

A Lábatlani Református Egyházközségnek 2004 december ötödike óta vannak gyümölcsöző kapcsolatai a Marosvásárhely melletti alig háromszáz fős településsel, Székessel. Ezen a napon a Magyarországra utazó száz prédikátor egyikeként egy kiváló fiatal küldöttük, Bíró László lelkész úr lehetett a vendég-igehirdetőnk a szép műemlék-templomunkban.

Ezt az első látogatást Darányiné Csonka Valéria lelkészasszonyunk pár hónappal később több presbiter társaságában viszonozta. A kapcsolat következő jelentős állomásaként 2006. májusában Székes és a vele közvetlenül szomszédos kis falu, Csejd közel ötven fős delegációját fogadtuk a Nagysápi Református Egyházközséggel karöltve több napra vendégül.

Ugyancsak tavaly egy igen jól sikerült gyűjtés és ünnepség keretében a korábban bezárásra ítélt székesi kisiskola megmentésére több mint hatszázezer forintot adtak össze a lábatlani és környékbeli magánszemélyek, vállalkozók. Az adományokért ezúton is köszönetet mondunk. Az így összegyűjtött pénzből, illetve a szintén nagyon jelentős holland céladományokból kívül-belül megújult az iskola és óvoda épülete. Benne vizesblokk és tálaló, az udvarán kis játszótér létesült, így megmenekült a bezárástól.

A kapcsolatok folytatásaként, illetve a megújult iskola avatására június 8. és 11. között egy egész autóbuszt megtöltő 47 fős vegyes vallási hovatartozású delegációnk négy csodálatos napot tölthetett a székesiek és a csejdiek vendégeként Erdélyországban

Az utazók zöme lábatlani, nyergesújfalui, süttői lakos volt, de felvidéki testvértelepülésünk, Karva polgármestere, Duka Gábor úr, illetve két karvai képviselő valamint további tizenöt karvai vendég és a nagysápi gyülekezet képviselője is velünk utazott.

Autóbuszunk pénteken hajnali háromkor indult Esztergomból, először a karvaiakat vette föl.

A trianoni határt Ártándnál léptük (az EU-nak köszönhetően abszolút zökkenőmentesen) át.

Ekkor még teljes terjedelmében kilátástalanul beszürkült ég, és csöpögő eső nyomta rá bélyegét a hosszú útra indult társaságunk hangulatára.

Szerencsénkre aztán már az első rövid megállóhelyünkön, a csucsai Boncza Berta - Ady kastélynál is ki-kivillant szép fényes Napunk. Ezt követően aztán aranyló sugarait gazdagon szórta ránk a Bánnffyhunyad fennséges református templománál, Kolozsvár, Marosvásárhely, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Korond, Segesvár, Királyhágó, Kalotaszeg, Kőrösfő, stb. stb. szemet gyönyörködtető történelmi nevezetességeinél.

Egyedül a híres parajdi sóbánya hatalmas termeibe nem volt képes behatolni, de ott a mesterséges világítás, és persze a gyógyító sós levegő feledtette jelenlétét.

Házigazdáink, a Marosvásárhely közelében elterülő alig háromszáz fős kicsinyke református falvak, Székes és Csejd gyülekezetének tagjai - akik egyszerűen, tiszta szívvel élő jó székely emberek - nagy-nagy szeretettel fogadtak minket, lehetőségeikhez képest igencsak kitettek magukért.

Amíg mi szívtuk magunkba a felejthetetlen élményeket, addig ők csendben gondoskodtak a tisztes ellátásunkról.

Vasárnap délelőtt az istentiszteleten Darányiné Csonka Valéria lelkészasszonyunk szolgált Isten igéjével.

Az istentisztelet folytatásaként Székes község 400 éve született hírességéről, székesi gróf Bercsényi Józsefről, Rákóczi Ferenc főemberének, gróf Bercsényi Miklósnak az édesapjáról, és a később francia marsalli rangot elért gróf Bercsényi Péter huszárkapitány nagyapjáról emlékeztek meg. Méltató beszédet a kolozsvári Bólyai-Babes Egyetem egy rokonszenves professzora, valamint egy kiváló fiatal történész, illetve a Bercsényi Huszár Hagyományörzők képviselői mondtak.

Az ünnepséget vendéglátóink rendkívül képzett kórusa, fiatal zenészei, énekesei, versmondói, illetve a jelenlévő polgármesterek köszöntése is színesítette. Jó volt hallgatni Somogyi Katika énekét, és a Kelemen fiúk, János és Tamás talpraesett szavalatát is.

Vasárnap délután bemutatták nekünk a frissen felújított iskola és óvoda épületét, majd egy vidám batyusbált rendeztek a tiszteletünkre, amelyet egy csodálatos hangú népdalénekes és a Marosvásárhelyi Szimfónikus Zenekar két virtuóz zenésze tett felejthetetlenné.

000_2024.jpg
















Egy szó, mint száz, remek volt a szervezés, gazdagon feltöltekeztünk élményekkel.

Alvásra sok időnk nem maradt, hétfőn hajnalban már vissza is kellet a nagy fehér autóbuszunkkal és tapasztalt sofőrünkkel indulnunk a magyarországi hétköznapokba.

Itthon az időközben alaposan megnőtt levágandó fű, meg a munkahelyünkön felszaporodott mindennapi teendők fogadtak minket.

A négy nap elszállt, mint egy pillanat. Annyi időt szinte sehol sem tölthettünk, amennyit szerettünk volna. Számos nevezetes helyre el sem látogathattunk. Sebaj, majd következőre! Erdélyország visszavár!

Csathó István, Lábatlani Református Alapítvány


  kolozsvßr_2.jpg




 
< Előző   Következő >