2017. October 17.

Á l d á s ! B é k e s s é g !

Isten hozott a Lábatlani Református Egyházközség honlapján

 
  Kezdőlap
 
Legfrissebb hírek
Legfrissebb hozzászólások ( Fórum)
Kezdőlap
- - - - - - -
Hitvallásunk
Irott prédikációk
- - - - - - -
Lelkészünk
Fotógaléria
ALAPÍTVÁNYUNKRÓL
Közhasznúsági jelentések
GYÜLEKEZETI ÚJSÁG
Gyülekezetünkről
GYÜLEKEZETTÖRTÉNET
ALAPÍTVÁNYUNKRÓL
irott predikációk
Bejelentkezés





Elfelejtett jelszó?
aug. 20. Nyergesújfalu Nyomtatás E-mail
2013. August 26.

Tisztelt Ünneplő Gyülekezet!

Kedves Testvéreim!

 

Megtisztelőnek érzem, hogy évről-évre részt vehetek itt Nyergesújfalun az augusztus 20-i ünnepélyen és református lelkészként, ökumenikus szellemben megszólalhatok és beszédet tarthatok.

 

Bevallom, ilyenkor én magam is elgondolkodom, mit jelent ez az ünnep nekünk, reformátusoknak és milyen üzenetet hordoz számunkra.

 

Könnyű lenne most közhelyeket mondani: pl. a magyar államiság ezer esztendejét, a keresztyénség felvételét, az új kenyér ünnepét üljük ezen a napon. Már ezerszer hallottuk ezeket a frázisokat. Sajnos, azt is érezzük, hogy sok ember számára mostanában az ünnepek sem jelentenek sokat. Csupán egy szabadnap a túlhajszolt munkavégzés közben, vagy egy olyan nap, amiről az iskolában tanultunk, de nem érezzük ennek a pátoszát, ünnepélyességét.

 

 

 

Ezek a sokat hallott és hangoztatott közhelyek mind-mind igazak, de vajon egy mai magyar fiatal mit ért meg ezek jelentőségéből? Vajon mik azok a meghatározó tényezők Szent István király egyéniségében, tetteiben, amelyeket egy mai fiatalnak tudnia kell, és amelyekre a jövőnk szempontjából szükségünk van?

 

István halála után majdnem 40 évig zavaros, belháborús korszak köszöntött az országra, és amikor László király uralma alatt ismét rend és nyugalom lett, akkor döbbentek rá az emberek arra, mit is jelentett István a magyarság számára. A magyarság a biztonságát, jövőjét, boldogulását csakis az ő művére alapozhatja.

 

Szent István kilépett az időből, és szentként maradt meg a nép emlékezetében.
Van aki úgy fogalmazott, hogy „István nagyságának felidézése felszabadította az emberekben rejlő jót.” Erre különösen is időszerű emlékezni most, amikor annyi rossz dolog történik ebben a világban. Természeti katasztrófák, árvizek, egzisztenciális bizonytalanság, emberi konfliktusok teszik elviselhetetlenné az életünket.

 

A fogyasztói szemlélet, a pénz egyeduralma, az egyre sivárabbá váló emberi kapcsolatok elfedik bennünk a jót. Az emberek előtt nem érték a krisztusi szeretetet, az egymás megbecsülése, egymás munkájának az elismerése. Az emberek nem értékelik a másik ember tevékenységét.

Nagyon sok negatív dolog történik velünk ebben az életben. Azt lehet mondani, hogy az életünkben több a kellemetlenség, a nyomasztó dolog, a depresszióra okot adó tényező, mint a boldog, kiegyensúlyozott állapot.

Nekünk, magyaroknak, tudnunk kell, hogy csak akkor lehetünk szilárd jelleműek, erkölcsileg és anyagilag biztos háttérrel rendelkező néppé, ha komolyan vesszük a hitünket, ami a tartást és szilárdságot biztosítja számunkra.

 

A hívő, keresztyén életvitel, a lelkiség tarthatja meg ezt az országot. Tudom, hogy ez is kicsit közhelyszerűen hangzik, de ha a megkísértés történetére gondolunk, Jézus is azért utasítja vissza a Kísértő parancsát, mert a lelkiség szerepét akarja hangsúlyozni a testiséggel szemben.   

  

 

„Nem csak kenyérrel él az ember!” Jézusnak ez a figyelmezető mondata megszólít ma minket is. Az ember nemcsak test, hanem hallhatatlan lélek s ezt a lelket nem lehet testiekkel, vagyis kenyérrel jóllakatni. A léleknek úgy kell az Ige, mint a testnek a kenyér.

Amikor Jézus elhárítja a kísértést, azt is hangsúlyozza, hogy az életnek alapvető feltétele az Istennel való közvetlen kapcsolat. Ne feledkezzünk el a hálaadásról. Adjunk hálát azért, hogy az élethez szükséges kenyeret megkaptuk, és az ige naponként táplál minket.

Szent István király és új kenyér ünnepén első és legfontosabb teendőnk a hálaadás. Mi, Istenben hívő, keresztyén emberek a mennyei Atyától kérik, s az ő kezéből fogadják el az életet, s az élet fenntartásához szükséges „mindennapi kenyeret”.

Világosan kell látnunk, hogy nem a kenyérkérdés megoldása az élet egészének megoldása. Nemcsak kenyérrel él az ember. Amint Vörösmarty Mihály írja egyik szép versében:

 

 

A szegény asszony könyve

"Mert hiszen ha már az ember / Szépszerint jóllakni sem

mer,

*Már ha szűken él kenyérrel, / Éljen isten igéjével,

Így legalább árva lelkünk / Az imádság tartja bennünk.”

 

 

Sokan abban látják István érdemét, hogy öntudatot, önbecsülést adott népének. Talán a legnagyobb tette nem is az volt, hogy megalapította a magyar királyságot, hanem az ő igazi nagysága abban rejlik, hogy függetlenséget, tekintélyt biztosított a magyarságnak.  Nem lett lekötelezettje senkinek sem.

 

Mi legtöbbször csak másokkal való függőségben tudjuk elképzelni a gazdasági-politikai helyzetünket.

Mi mindig úgy érezzük, hogy nem a magunk urai vagyunk, hanem másoknak kiszolgáltatva éljük életünket.

 

Vajon tudjuk-e mi azt, hogy egyedül az Úr Istennek tartozunk elszámolással, Ő a mi urunk és legfőbb bíránk.

Ha tudjuk, hogy nem kell félnünk semmitől és senkitől, egyedül az Isten ítéletétől, akkor ez a tudat biztonságot és öntudatot adhat nekünk. Nem embereknek tartozunk elszámolással, egyedül az Úr Istennek.

 Ezt a hitet és biztonságot adjuk tovább gyermekeinknek, unokáinknak, a jövő nemzedékeknek.

Így kívánok mindenkinek áldott Szent István napi ünnepeket! Ámen.

 

 
Következő >