2016. December 05.

Á l d á s ! B é k e s s é g !

Isten hozott a Lábatlani Református Egyházközség honlapján

 
  Kezdőlap
 
Legfrissebb hírek
Legfrissebb hozzászólások ( Fórum)
Kezdőlap
- - - - - - -
Hitvallásunk
Irott prédikációk
- - - - - - -
Lelkészünk
Fotógaléria
ALAPÍTVÁNYUNKRÓL
Közhasznúsági jelentések
GYÜLEKEZETI ÚJSÁG
Gyülekezetünkről
GYÜLEKEZETTÖRTÉNET
ALAPÍTVÁNYUNKRÓL
irott predikációk
Bejelentkezés





Elfelejtett jelszó?
aug. 20. Nyergesújfalu
2013. August 26.

Tisztelt Ünneplő Gyülekezet!

Kedves Testvéreim!

 

Megtisztelőnek érzem, hogy évről-évre részt vehetek itt Nyergesújfalun az augusztus 20-i ünnepélyen és református lelkészként, ökumenikus szellemben megszólalhatok és beszédet tarthatok.

 

Bevallom, ilyenkor én magam is elgondolkodom, mit jelent ez az ünnep nekünk, reformátusoknak és milyen üzenetet hordoz számunkra.

 

Könnyű lenne most közhelyeket mondani: pl. a magyar államiság ezer esztendejét, a keresztyénség felvételét, az új kenyér ünnepét üljük ezen a napon. Már ezerszer hallottuk ezeket a frázisokat. Sajnos, azt is érezzük, hogy sok ember számára mostanában az ünnepek sem jelentenek sokat. Csupán egy szabadnap a túlhajszolt munkavégzés közben, vagy egy olyan nap, amiről az iskolában tanultunk, de nem érezzük ennek a pátoszát, ünnepélyességét.

 

 

 

Ezek a sokat hallott és hangoztatott közhelyek mind-mind igazak, de vajon egy mai magyar fiatal mit ért meg ezek jelentőségéből? Vajon mik azok a meghatározó tényezők Szent István király egyéniségében, tetteiben, amelyeket egy mai fiatalnak tudnia kell, és amelyekre a jövőnk szempontjából szükségünk van?

 

István halála után majdnem 40 évig zavaros, belháborús korszak köszöntött az országra, és amikor László király uralma alatt ismét rend és nyugalom lett, akkor döbbentek rá az emberek arra, mit is jelentett István a magyarság számára. A magyarság a biztonságát, jövőjét, boldogulását csakis az ő művére alapozhatja.

 

Szent István kilépett az időből, és szentként maradt meg a nép emlékezetében.
Van aki úgy fogalmazott, hogy „István nagyságának felidézése felszabadította az emberekben rejlő jót.” Erre különösen is időszerű emlékezni most, amikor annyi rossz dolog történik ebben a világban. Természeti katasztrófák, árvizek, egzisztenciális bizonytalanság, emberi konfliktusok teszik elviselhetetlenné az életünket.

 

A fogyasztói szemlélet, a pénz egyeduralma, az egyre sivárabbá váló emberi kapcsolatok elfedik bennünk a jót. Az emberek előtt nem érték a krisztusi szeretetet, az egymás megbecsülése, egymás munkájának az elismerése. Az emberek nem értékelik a másik ember tevékenységét.

Nagyon sok negatív dolog történik velünk ebben az életben. Azt lehet mondani, hogy az életünkben több a kellemetlenség, a nyomasztó dolog, a depresszióra okot adó tényező, mint a boldog, kiegyensúlyozott állapot.

Nekünk, magyaroknak, tudnunk kell, hogy csak akkor lehetünk szilárd jelleműek, erkölcsileg és anyagilag biztos háttérrel rendelkező néppé, ha komolyan vesszük a hitünket, ami a tartást és szilárdságot biztosítja számunkra.

 

A hívő, keresztyén életvitel, a lelkiség tarthatja meg ezt az országot. Tudom, hogy ez is kicsit közhelyszerűen hangzik, de ha a megkísértés történetére gondolunk, Jézus is azért utasítja vissza a Kísértő parancsát, mert a lelkiség szerepét akarja hangsúlyozni a testiséggel szemben.   

  

 

„Nem csak kenyérrel él az ember!” Jézusnak ez a figyelmezető mondata megszólít ma minket is. Az ember nemcsak test, hanem hallhatatlan lélek s ezt a lelket nem lehet testiekkel, vagyis kenyérrel jóllakatni. A léleknek úgy kell az Ige, mint a testnek a kenyér.

Amikor Jézus elhárítja a kísértést, azt is hangsúlyozza, hogy az életnek alapvető feltétele az Istennel való közvetlen kapcsolat. Ne feledkezzünk el a hálaadásról. Adjunk hálát azért, hogy az élethez szükséges kenyeret megkaptuk, és az ige naponként táplál minket.

Szent István király és új kenyér ünnepén első és legfontosabb teendőnk a hálaadás. Mi, Istenben hívő, keresztyén emberek a mennyei Atyától kérik, s az ő kezéből fogadják el az életet, s az élet fenntartásához szükséges „mindennapi kenyeret”.

Világosan kell látnunk, hogy nem a kenyérkérdés megoldása az élet egészének megoldása. Nemcsak kenyérrel él az ember. Amint Vörösmarty Mihály írja egyik szép versében:

 

 

A szegény asszony könyve

"Mert hiszen ha már az ember / Szépszerint jóllakni sem

mer,

*Már ha szűken él kenyérrel, / Éljen isten igéjével,

Így legalább árva lelkünk / Az imádság tartja bennünk.”

 

 

Sokan abban látják István érdemét, hogy öntudatot, önbecsülést adott népének. Talán a legnagyobb tette nem is az volt, hogy megalapította a magyar királyságot, hanem az ő igazi nagysága abban rejlik, hogy függetlenséget, tekintélyt biztosított a magyarságnak.  Nem lett lekötelezettje senkinek sem.

 

Mi legtöbbször csak másokkal való függőségben tudjuk elképzelni a gazdasági-politikai helyzetünket.

Mi mindig úgy érezzük, hogy nem a magunk urai vagyunk, hanem másoknak kiszolgáltatva éljük életünket.

 

Vajon tudjuk-e mi azt, hogy egyedül az Úr Istennek tartozunk elszámolással, Ő a mi urunk és legfőbb bíránk.

Ha tudjuk, hogy nem kell félnünk semmitől és senkitől, egyedül az Isten ítéletétől, akkor ez a tudat biztonságot és öntudatot adhat nekünk. Nem embereknek tartozunk elszámolással, egyedül az Úr Istennek.

 Ezt a hitet és biztonságot adjuk tovább gyermekeinknek, unokáinknak, a jövő nemzedékeknek.

Így kívánok mindenkinek áldott Szent István napi ünnepeket! Ámen.

 

 
Alapítványunk közhasznúsági jelentése 2012-ről
2013. May 31.

A Lábatlani Református Egyházközösség Működésének és Társadalmi, Egyházi, Karitatív célkitűzéseinek Támogatására Alapítvány

2541 Lábatlan, Dózsa György út 112.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

 

2012. ÉV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Statisztikai számjel:         18609879949956911            

 

Telefon: 06-33/361-585 30/446-2118

 

 

 

Lábatlan, 2013.  május  20.

      Csathó István

                                                                                        kuratóriumi elnök

 

 

A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.

1.      KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

 

AZ ALAPÍTVÁNY ADATAI

Bírósági bejegyzés száma:

752

Alapítás  időpontja:

1999.07.12.

Egyéb szervezet:

Alapítvány

Az alapítvány elnevezése:

A Lábatlani Református Egyházközösség Működésének és Társadalmi, Egyházi, Karitatív célkitűzéseinek Támogatására Alapítvány

Rövidített elnevezése:

Lábatlani Református Egyházközség Alapítványa

Az alapítvány székhelye:

2541 Lábatlan, Dózsa Gy. út 112.

Az alapítvány tevékenysége:

Szociális tevékenység

Családsegítés

Időskorúak gondozása

Kulturális tevékenység

Műemlékvédelem

Kulturális örökség megóvása

Környezetvédelem

Gyermek- és ifjúságvédelem

Az alapító vagyon:

100.000 Ft, azaz Egyszázezer Ft készpénz

Az alapítvány statisztikai számjele:

18609879949956911

Az alapítvány adószáma:

18609879-1-11

A közhasznúsági fokozat:

Közhasznú

Kuratórium tagjai:

Csathó István elnök

Czenéné Győri Erzsébet titkár

Bauerné Bakes Gabriella tag

Csapó Géza tag

Daróczi Gabriella tag

Óvári Zsuzsanna tag

Szilágyi Judit tag

Az alapítvány ügyeit önállóan képviselik, aláírásra jogosultak:

Csathó István elnök  

Az alapítvány könyvvezetésének módja:

kettős könyvvitel

A alapítvány beszámolójának formája:

közhasznú egyszerűsített éves beszámoló

A beszámolót összeállította:     

Regisztrációs száma:               

Pajorné Hajba Csilla

144087

4.1. táblázat: Az Lábatlani Református Egyházközség Alapítványa Cégbírósági adatai

 

 

1.1.   Általános rész

 

A Lábatlani Református Egyházközség mint jogi személy abból a tartós közérdekű célból kiindulva, hogy különösen a közélet és az egyházi élet fejlődését ily módon is elősegítse, a tulajdonában lévő műemléképület állagát megőrizze, az egyházi és világi oktatást, a vallási és hitéleti, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi célok elérését előmozdítsa, a környezet és természetvédelmi tevékenységet támogassa, az erre rászoruló időskorúak és elesettek szociális helyzetét javítson alapítványt hozott létre.

 

Az alapítvány az alábbi célokra, illetőleg az azok eléréséhez szükséges feltételek megteremtésére törekszik:

  • az egyházközség tulajdonában lévő ingatlanok – különösen a műemléki templom – állagának megőrzése, jellegének megóvása;
  • különféle világi és egyházi rendezvények megszervezése, lebonyolítása, azok támogatása;
  • bel- és külföldi magyar jogi és nem jogi személyiségekkel rendelkező szervezetekkel (intézményekkel, közösségekkel, testvérgyülekezetekkel) való kapcsolattartás, tapasztalatszerzés;
  • időskorúak és elesettek támogatása, gondozása, szeretetszolgálat szervezése, ellátása;
  • helyi környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység támogatása;
  • gyermek- és ifjúságvédelmit tevékenység szervezése, támogatása (oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés);
  • az alapítvány célkitűzéséhez illeszkedő helyi önkormányzati kezdeményezésekben  való közreműködés és annak támogatása.

 

Az  alapító okirat szerinti  tevékenységét – a Lábatlanon élő magyar állampolgárokon kívül – kizárólag a hazai lakosság, illetőleg a határon túli magyarság érdekében fejti ki.

 

 

ALAPÍTVÁNYUNK 2012.ÉVI TEVÉKENYSÉGE

 

Január 29-én, vasárnap délután az előző alkalmakhoz hasonlóan, szintén egy jó hangulatú, vidám népi táncházat szerveztünk gyülekezeti termünkben.  A táncházakat már évek óta szervezzük, és elmondhatjuk, hogy ezek a vidám hangulatú alkalmak összekovácsolják közösségünket, és egy kis pezsgést visznek gyülekezeti életünkbe.

Március 15-én ünnepi megemlékezést tartottunk templomunkban, mely szintén már évek óta bevett gyakorlat. 3 kórus szolgált ünnepélyünkön: a lábatlani Gondozási Központ kórusa, a karvai Csemadok Hagyományőrzők Szervezetének kórusa és a mi ifjúsági kórusunk. Örömmel mondhatom el, hogy ezen is sokan vettek részt.

2012. április 22-én ifjúsági kórusunk részt vett a tatai Ref. Egyházmegye által Kocson szervezett énekkari találkozón. Az immár több, mint 2 éve működő Halasi István Ifjúsági Kórus színvonalas műsorát ezúttal is sokan dicsérték és méltatták.

Május 10-től 14-ig gyülekezetünk 21 tagú kiránduló csoportja 5 napos kárpátaljai kiránduláson vett részt, melyről csodálatos élményekkel gazdagodva tértünk haza. A részletes programról több oldalas híradás jelent meg róla a lábatlani és nyergesújfalui Hírmondóban.

Június 1-jén a Tatai Ref. Egyházmegye levelezős hittanversenyének döntőjét tartották Kocson, melyen nyergesújfalui konfirmandus hittanosunk, Eckl Gergő korosztályában a 2. helyezést érte el.

Alapítványunk pályázati támogatásával augusztus 19-től 20-ig, 2 napos találkozó keretében, vendégül láthattuk a Pányok-Abaújvár-Zsujtai Ref. Egyházközség ifjúsági küldöttségét, és a Perényi Borbála Ifjúsági Kórust. A borsodi árvíz kapcsán kezdődött az ismeretség az abaújvári gyülekezettel, amikor Kuratóriumunk személyesen, a helyszínen adta át támogatását a bajbajutottaknak. Látogatásunkat most az abaújváriak viszonozták, akiket tartalmas programmal vártunk. Önkéntes lábatlani családoknál voltak elszállásolva, összesen 7 család fogadta a 14 tagú küldöttséget. Az aug. 20-i istentisztelet után szeretetvendégség következett, majd ebéd a Duna-parton fekvő Panoráma-étteremben. A lábatlani Gerenday-ház és arborétum megtekintése után, egy életre szóló élménnyel gazdagodva búcsúztunk borsodi vendégeinktől.

 

2012. október első hetében testvérgyülekezetünk, a maros megyei Székes lelkipásztorának meghívására Kuratóriumunk látogatást tett e kicsiny faluba. A székesiekkel közösen kirándultunk a Hargitára, majd vasárnap istentisztelet keretében az aradi vértanúk kivégzésére emlékeztünk. Ellátogattunk a szomszédos Székelykálra, ahol megtekintettük az épülő gyülekezeti otthont. A csodálatosan szép vendégszobák alkalmasak azoknak a lábatlani családoknak az elszállásolására is, akiknek eddig még nincsen székesi családokkal kapcsolatuk. Reméljük, hogy a legközelebbi testvér találkozó alkalmával élni is tudunk e nagyszerű lehetőséggel! Székesi látogatásunk a NEA működési támogatásával jöhetett létre.

 

November 17-én, szombaton a lábatlani Arany János Általános Iskolában szervezhettük meg a Tatai Ref. Egyházmegye 2012. évi hittanversenyét. Az Alapítványunk által támogatott rangos rendezvényen 230 gyermek vett részt, 13 településről, 4 korcsoportban. A tesztlapok javítása alatt lehetőség volt kézműves foglalkozásokon, néptánc oktatáson, sportjátékokon való részvételre. Alapítványunk, és a Tatai Ref. Egyházmegye támogatásával minden résztvevőt ebédre tudtunk invitálni az iskola ebédlőjébe. A süteményekről önkéntesek gondoskodtak.

 

Havi rendszerességgel tartottunk népi táncházakat közösségi termünkben, ahova sok szeretettel hívtunk minden kedves népzene, néptánc kedvelő felnőttet és gyermeket. A talpalávalót a lábatlani kötődésű Újra Zenekar szolgáltatta. A közösségi terem 100 éves kemencéjét többször is begyújtottuk ezeken az alkalmakon, és a Párkányból beszerzett lepényeket különféle feltétekkel ízesítve megsütöttük. Alapítványunk feltett szándéka, hogy a gyermekekkel, fiatalokkal megismerteti, megszeretteti a magyar népi kultúrát és néptáncot, ezért vállaltuk rendszeres népi táncházak rendezését.

 

November 23-án, viszonozva a mi erdélyi látogatásunkat, ezúttal Székesről vártunk vendégeket, akik 3 napot töltöttek el Lábatlanon. Az egyszerű körülmények között, főleg mezőgazdaságból élő székesiek lábatlani utazása a NEA működési támogatása nélkül elképzelhetetlen lett volna. A 24 tagú küldöttségben 7 olyan személy is jött, akik először jártak Lábatlanon. A vasárnapi templomi ünnepély alkalmával a székesiek  valóban egyedi ajándékot, egy emléklapot nyújtottak át a lábatlaniaknak, mely a 2004. decemberében kezdődött és azóta is működő kapcsolatunk méltó dokumentumául szolgál. Délután a Gerenday-házban és az új lábatlani iskolában tettek látogatást. Ezt követően meghívást kaptunk a nyergesújfalui Szénás-völgybe, majd a nyergesújfalui Városházán Mihelik Magdolna polgármester asszony fogadott bennünket. Mivel a székesiek részéről érkezett egy ottani önkormányzati képviselő is, felmerült az ötlet, hogy a 2 önkormányzat között is hasznos lenne a kapcsolatfelvétel. Vendégeinktől hétfőn reggel vettünk búcsút, akik úgy indultak vissza Erdélybe, hogy 8 éves kapcsolatunk alatt ez volt a legcsodálatosabb lábatlani látogatásuk. Erdélyi testvéreink fogadását, szállítását, elszállásolását önkéntesek vállalták.

 

December 16-án, vasárnap délután, az előző évek hagyományai szerint, adventi hangversenyt tartottunk műemléktemplomunkban a következő 4 kórus szolgálatával: Karvai Csemadok Hagyományőrzők Szervezetének kórusa; lábatlani Borostyán kör kórusa; lábatlani Gondozási Központ énekkara; lábatlani Református Egyházközség Halasi István Ifjúsági Kórusa. A Duna szemközti oldaláról érkezett karvai testvérek lábatlani fellépését a NEA működési támogatása tette lehetővé. E színvonalas hangverseny által lélekben is felkészülhettünk a karácsonyra.

 

Az adventi időszakban nem csak a hangverseny számít már hagyománynak, hanem az a nemes gesztus is, hogy Alapítványunk tagjai otthonaikban keresik fel a közösségünkhöz tartozó idős embereket, és szerény karácsonyi ajándékkal kedveskednek nekik. 2012-ben, az elmúlt évekhez hasonlóan, kb. 65 idős embernek tudtunk karácsonyi ajándékot átadni. Ennek lebonyolítása, megszervezése szintén hűséges önkéntesek segítségével történt.

 

2012. decemberében ugyancsak a NEA működési támogatásából sikerült egy modern számítógépet vásárolnunk az elavult, több, mint 10 éves gép helyett. Ez nagyon nagy előrelépést jelent, hiszen ezáltal egyszerűbb a határainkon túl élő magyar testvéreinkkel való kapcsolattartás, és az adminisztráció végzése is.

Az Alapítvány által az Alapító Lábatlani Egyházközség részére fizetett bérleti díj teszi lehetővé találkozók, énekkari próbák, kuratóriumi ülések, szeretetvendégségek, tánctanítás és népi táncházak megrendezését. Ifjúsági kórusunk a környék egyetlen nem iskolai ifjúsági kórusa, mely eddig is nagy sikerrel szerepelt különböző ünnepélyeken, rendezvényeken. Vezetője Kisgyőri Krisztián népzenész, az Újra Zenekar tagja, aki lelkesen, odaadó munkával vezeti a kórust. Az ifjúsági énekkar próbáit is rendszeresen közösségi termünkben tartjuk, melynek karbantartását is a NEA működési támogatásából tudtuk elvégezni. (Zsalugáter festése).

 Gyülekezetünk, Alapítványunk hírlevelét ugyancsak a működési támogatásból finanszíroztuk. Nyomtatópapírok, irodaszerek vásárlásával tudtunk meghívókat készíteni és sokszorosítani.

 

2013. január 20-án és 27-én az immár hagyományosnak számító felekezetközi (ökumenikus) alkalmainkat ugyancsak Alapítványunk önkénteseinek segítségével tudtuk megtartani.

 

  Fontosnak tartjuk elmondani, hogy a fent vázolt programjainkon túlnyomórészt többgyermekes, nehéz anyagi körülmények között élő, hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok, családok vettek részt, akik igazi közösségre találtak itt, és úgy érzik, hogy nálunk megbecsülik őket, és kibontakoztathatják tehetségüket. Lehet, hogy az élet más területén nem sikerül igazi barátságokat kötniük, ezért szeretik a mi rendezvényeinket, hiszen itt megértő közösség veszi őket körül. E szép, közösségformáló és értékteremtő programok csakis a NEA támogatásából valósulhattak meg, Hálás köszönettel tartozunk pályázatunk pozitív elbírálásáért, és a megítélt támogatásért!

 

 

1.2.   Számvitel politika

 

Alapítványunk a törvényi előírásoknak megfelelően 2012-ben a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit.

A mérleg fordulónapja: minden üzleti év december 31.

A mérleg készítés időpontja: 2013.03.31.

A mérleg főösszeg, az éves nettó árbevétel, valamint a tárgyévben az átlagos foglalkoztatottak  létszáma alapján egyszerűsített éves beszámolót készít.

A mérleg formáját tekintve a 224/2000 (XII.19.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerinti, az eredmény-kimutatás pedig a Rendelet 5. számú mellékletében előírt tagolás szerint készül.   

Az alapítvány költségeit elsődlegesen az 5-ös számlaosztályban tartja nyílván, a készleteiről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, annak értékét év végi leltározással állapítja meg.

 

Az elszámolások minőségének szempontjából jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 százalékát.

 

A beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások

  • az eszközök és készletek értékelése az amortizáció mértékével csökkentett beszerzési, illetve előállítási értéken történik. Az alapítvány értékhelyesbítést, értékelési tartalékot nem mutat ki.
  • Amortizációs politika:

A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből indulunk ki. Az elszámolás a Szt. szerint a hasznos időtartam arányában lineáris módszerrel történik az üzembe helyezés napjától a kivezetés napjáig.

·        Maradványérték nagyságát – az egyedi értékelés elve alapján – a hasznos élettartam végére számított eszköz, üzembe helyezésének időpontjában fellelhető hasonló korú eszköz piaci értéke alapján határozzuk meg. Ha az eszköznek a hasznos élettartam végén várhatóan realizált értéke nem jelentős, akkor a maradványértéket nullának tekintjük. Nem jelentős maradványérték, ha annak értéke a beszerzési érték 10 %-át, vagy ha az kevesebb, mint 50 e Ft,  akkor az 50 e Ft-ot nem éri el. Nem jelentős akkor sem, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá, ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető.

Szoftverek és számítástechnikai eszközök esetében a maradványérték minden esetben nulla forint.

A 100 e Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk.

Terven felüli értékcsökkenést selejtezés  vagy káresemény alkalmával számolt el az alapítvány.

 

Az alapítvány 2012-ben tért át a kettős könyvvitel alkalmazására.  Az áttérés alapja a 2011. évi egyszerűsített beszámoló, illetve a beszámolóhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások.

 

 

Nyitó tételek:                                      

Főkönyvi szám

Megnevezés

Tartozik

Követel

3841

Elszámolási betétszámla

113 213

 

413

Eredménytartalék

 

342 000

419

Mérleg sz. eredmény

 

-228 787

 

Összesen

113 213

113 213

1.3.   Eredménytételek szöveges magyarázata

 

Az alapítvány a 2012. üzleti évben közhasznú tevékenysége mellett vállalkozási tevékenységet nem folytatott.        

Az üzleti év bevételei (2.317 e Ft)  támogatásból (1183 e Ft) SZJA 1 % bevételeiből (113 e Ft), pályázatból (1.020 e Ft) és  1 e Ft banki kamat bevételből tevődnek összeg.

 

 

4.1. ábra: Bevételek megoszlása (ezer Ft)

 

2012-ben felmerült ráfordítások 2.106 e Ft)  túlnyomórésze a toronyóra javítása (1124 e Ft), hittanverseny és idősek  támogatása teszi ki a fennmaradó ráfordítások összegét. Pályázati forrásból 200 e Ft értékben számítógépet vásárolhatott alapítványunk.

 

 

4.2. ábra: Ráfordítások megoszlása (ezer Ft)

 

A fenti adatok alapján az üzleti év nyereséges volt az alapítvány számára (212 e Ft).

 

Az alapítvány  2012-ben  nem foglalkoztatott munkavállalókat, személyi jellegű ráfordítás nem volt.

 

 

1.4.   Mérlegtételek szöveges magyarázata

 

 

1.4.1.      Eszközök bemutatása

 

 

Immateriális javakkal a Társaság nem rendelkezik.

 

 

A tárgyi eszközök állománya 2012. évben új beszerzésekkel növekedett, selejtezésre nem került sor.

 

 

Megnevezés

Nyitó

Növekedés

Csökkenés

Átsorolás

Záró

Ingatlanok, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

 

 

 

 

 

Műszaki berendezések, gépek, járművek

 

 

 

 

 

Egyéb berendezések, gépek, járművek

0

200

100

 

100

Tenyészállatok

 

 

 

 

 

Beruházások

 

 

 

 

 

Összesen

0

200

100

 

100

 

4.4. táblázat: Tárgyi eszközök nettó értékének változása (ezer Ft)

 

 

A 2012. évben vásárolt tárgyi eszköz (számítógép)  elszámolása  két adóévben történik meg,  50-50 %-os leírási kulccsal.

Terven felüli értékcsökkenés nem került elszámolásra.

 

A forgóeszközök között kimutatott készlet értéke 0 e Ft volt.

 

Az alapítvány pénzeszközeit elszámolási betétszámlán,  illetve pénztárban tartjuk nyilván.

Az alapítvány a Pannon Takaréknál vezetett elszámolási betétszámlán 225 e Ft pénzeszközzel rendelkezik, a pénztár állománya 0 Ft.

 

 

1.4.2.      Források bemutatása

 

 

1.5.   Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kimutatások

 

Az alapítvány 2011-ben egyszeres könyvvitelt vezetett.

                                                                2011. év                            2012. év

Anyagjell. ráford. (e Ft)                                  109                                120

Személyi jell. ráford. (e Ft)                                   0                                    0

Egyéb ráfordítások (e Ft)                                372                             1 885

Értékcsökkenési leírás                             0                                100

Bevétel (e Ft)                                                 253                              2 317

Pénzeszközök (e Ft)                                        342                                225

Rövid lej. köt. (e Ft)                                           0                                    0

 

 

Hatékonysági mutatók:

 

Éves anyagjell. ráford.*100

Éves bevétel                                                      43,08 %                    5,18 %

 

Egyéb ráfordítáok. ráford.*100

Éves bevétel                                                    147,04 %                    81,36 %

 

 

 

2.      Kimutatás a költségvetési támogatás felhasználásáról

 

Az alapítvány 2012-ben  113 e Ft költségvetési támogatásban részesült (1 %-os felajánlás).

 

Átutalt költségvetési támogatás eFt

Felhasználás e Ft

2011. év

2012. év

2011. év

2012. év

72

113

72

113

 

 

 

3.      A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás

 

Alapítványunk pénzeszköze a Pannon Takarék pénzintézetnél vezetett elszámolási betétszámlán  áll rendelkezésre, amely 2012. december 31-én 225 e Ft.

 

 

Megnevezés  (e Ft)

2011. év

2012. év

Változás

Jegyzett tőke

100

100

0

Tőkeváltozás/Eredmény

242

13

-229

Közhasznú tevékenység eredménye

-229

212

441

Vállalkozási tevékenység eredménye

0

0

 

Összesen:

113

325

212

 

 

4.      Kimutatás a cél szerinti juttatásokról

 

Alapítványunk a 2012. évben a NEA Nemzeti Összetartozás Kollégiumához benyújtott működési célú  pályázat útján 1020 e Ft vissza nem térítendő támogatás nyert. Pályázati azonosítószám: NEA-NO-12-M-0059.

 

A pályázat szakmai elszámolása 2013. 02. 06-án, a pénzügyi elszámolása 2013. 02. 18-án  megtörtént, 2012. évben  34 e Ft anyagjellegű költség ( nyomtatvány, ajándék hittanversenyen) és 649 e Ft szolgáltatás (buszbérlés, terembérleti díj került elszámolásra.

 

Adományként az Aldabra Invest Kft.  1 133 e Ft értékben támogatta a lábatlani református templom toronyóra felújítását, melyet 2012-ben sikerült elvégeztetünk, az itt lakók legnagyobb örömére.

 

Bevételek

E Ft

Kiadások

E Ft

Forest támogatás

50

Idősek csomagja

66

Aldabra Invest Kft

1133

Toronyóra javítás

1124

SZJA 1 %

113

Pályázat

883

Pályázatból

1020

Egyéb

9

Pénzügyi műveletek

1

Bankktg

23

Összesem

2317

Összesen

2105

 

 

5.      Vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege

 

Alapítványunknál – mint a korábbi években is – senki semmilyen juttatásban nem részesült.

A központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől támogatásban nem részesültünk.

A közhasznú szervezet vezető tisztségviselői sem anyagi, sem természetbeni juttatásban nem részesültek.

 

 

Záradék: E kiegészítő mellékletet és közhasznúsági jelentés  a Lábatlani Református Egyházközség Alapítvány kuratóriuma  2013. május 30-án fogadta el.

 

Lábatlan, 2013. május 20. 

 

 

 

 

Csathó István

kuratóriumi elnök

 
Lábatlani Ref. Lap pünkösdi száma
2013. May 13.

Túrmezei Erzsébet:
Köszönöm a hangot!

Megköszöntem már a hangot neked?
Az eddig hallott végtelen sokat?
Kedves, meleg, ismerős hangokat?

Az édesanyám minden jó szavát?
Dalos madárét és harangokét?
Szellősuttogást és tücsökzenét,
ha éjszaka csendjén suhan át?

S a Te hangodat, hogy beszélsz velem,
és megérthetem és meghallhatom?!
Minden szavad élet és kegyelem.

Akár sújt, ítél, akár simogat.
Általuk vezetsz boldog utakon.
Köszönöm a hangot. A hangodat!

 

 

 

SZENCZI-MOLNÁR ALBERT EMLÉKTÁBLÁJÁNAK AVATÁSA AZ AUSZTRIAI ROHONCON

 

Örömmel és Isten iránti hálaadással számolhatunk be gyülekezeti újságunk olvasói számára arról, hogy elkészült a Rechnitz-ben, az ottani Városháza falára felállítandó emléktábla Szenczi-Molnár Albert, a nagy magyar zsoltárfordító emlékére. Az avató ünnepélyre 2013. május 18-án, szombaton délután kerül sor Lábatlan testvértelepülésén, Rohoncon. Az általam elmondandó ünnepi beszédet az alábbiakban olvashatják a tisztelt érdeklődők: 

 

 

 

Tisztelt Ünneplő Gyülekezet!

Kedves rechnitz-i és lábatlani Testvéreim!

 

Azért gyűltünk most össze, hogy felavassuk SZENCZI-MOLNÁR ALBERTNEK, a magyar reformátusság és az egész magyar kultúra kiemelkedő személyiségének emléktábláját Rohoncon, Lábatlan Város testvértelepülésén.

 

400 éve annak, hogy Szenczi-Molnár Albert Rohoncon élt és tevékenykedett, gróf Battyány Ferenc udvari lelkészeként. Stájerországi menekültek papjának szánta Szenczi-Molnár Albertet, aki 16 éves kora óta németországi egyetemeken tanulva, óriási műveltségével kiválóan megfelelt erre a célra. 1613. tavaszán költözött ide, majd 1614-ben a komjádi zsinat úgy határozott, hogy Komáromban van rá szükség, ezért elkérik őt Battyány Ferenctől.

 

Hogyan is jött az emléktábla állítás ötlete? 2011-ben felkérést kaptam Szabó Ildikótól, a lábatlani Közművelődési Intézmények vezetőjétől, hogy számoljak be egy olvasmányélményemről a könyvtár közönsége előtt. Millisits Máté művelődéstörténész hívta fel a figyelmemet Szenczi-Molnár Albert „Napló”-jára, mint érdemes és értékes műre, melynek tartalmát hasznos lenne megosztani másokkal is.

 

Ezt az izgalmas leírást olvasva, tettem a lábatlaniak számára érdekesnek tűnő felfedezést: Szenczi-Molnár Albert osztrák testvértelepülésünkön, Rohoncon élt és dolgozott, amiről azelőtt semmiféle tudomásunk nem volt. Már ekkor felvetettem az ötletet a jelenlévő hallgatóság előtt: mi lenne, ha egy emléktáblát állítanánk Rohoncon, e jeles személyiség  ottani munkásságára emlékezve és azt megörökítve. A lábatlani és rechnitzi önkormányzat, felkarolva e nemes ügyet, a kezdeményezés mellé állt, így valósulhatott meg, pontosan a 400 éves évfordulóra emlékezve e szép elhatározás. Geiszt Csaba, budapesti grafikus-tervező, Fülöp Ferenc kőfaragó és Gubody Sándor önkormányzati képviselő önzetlen munkájának köszönhetően, most leleplezhetjük a szép márványtáblát, mely méltó módon örökíti meg a nagy magyar zsoltárfordító rohonci munkásságát. Köszönetemet szeretném kifejezni úgy a rohonci, mint a lábatlani önkormányzatnak, azért, hogy elképzelésemben támogattak, és az ötlet megvalósításában segítettek.

Most Szenczi-Molnár Albert saját maga által írt Napló-jából szeretném ismertetni azokat a részleteket, melyek rohonci tartózkodását idézik fel.            

  

 

 

 

"Még ugyanebben az évben „megtartottuk eljegyzésünket az én Kunigundámmal”, októberben pedig Oppenheimben megtartották az esküvőt.

 

1612. július 24-én „álmodtam, hogy Győrbe kellyen költöznöm…” „

Július utolsó napján fiam született.”

„Augusztus 15.: családomat Marburgban hátrahagyva, hazám meglátogatására indultam.

Október 6. Komárom. A városi tanács 6 tallért adott, Járfás egy András-dukátot.”

10. „Nagymegyerre az unokatestvéremhez , Szíjgyártó Lukácshoz. Visszamentünk Komáromba. Szőny. Tatan voltunk.”

„24. Visszajött Rohoncról a nagyságos Battyány úrtól a hírhozó, Pathai István, levélben meghívott minket.”

„November 3. Szombathely, Rohonc. December 1. Eljöttünk Rohoncról.”

 

1613. április 25. Rohonc és Városszalónak (Városszalónak – Battyány Ferenc stájerországi menekülteket fogadott ide, az ő papjuknak szánta Sz. M. A.-tet, aki családjával együtt fél évig itt is lakott.)

Május 2. Battyány úrral Rohoncon voltam.

December 2. Városszalónakról Rohoncra költöztem.

1614.

Március 19-én megholt Molnar Gyorgy öcsém, (Benedek bátyjának a fia, akit maga mellé vett) kit sirvan temettünk Rohonc”

Április 10. „menyegző volt a rohonci várban, udvarbíró uram leányáé. Ajkaival.”

 

Később a komjáti zsinat úgy határozott, hogy Komáromban van rá szükség, ezért elkérik őt Battyány Ferenctől.

Július 6. „Rakodtunk Rohoncon.”

Komáromba költözése után, augusztus 13-án, a napló szerint kezdett belázasodni, majd más prédikált, mert ő lázas volt.  „Hogy megerősítsem az egészségemet, elmentem Érsekújvárra”. Október 7-én búcsút mondott a komáromi állásának. Somorjába ment, hogy terhes felesége és családja számára német vendégszállást béreljen.

 

Október 27-én ismét Rohoncon van. Ezt írja: „október 31-én voltam az Vashegy Pinczeiben Battyány Ferenc rohonci udvarbírójánál, Ányos Gergelynél. És volt Szent Márton este az helyen azonban. November 1-jén, Szent Márton napján egy Márton nevű katona kíséretében visszamentem Rohoncra. A horvát lelkésznél szálltam meg és Márton napi rétest ettem Orsolyánál, ennél a kegyes asszonynál, kin az 12 forint adosságot megvöttem, és eljöttem Boresdorfra”. (Borisfalva)

 

 

 

Végezetül álljanak itt Dr. Dézsi Lajos akadémikus szavai, aki így jellemzi az ő munkásságát: „Tanügy, irodalom, egyházi irodalom, nyelvészet, költészet terén korszakalkotó volt…Kortársai közül nem volt senki, aki tudományos képzettség, látókör, ismeret és tapasztalat tekintetében vele versenyezhetett volna.”  Remélem, hogy ez az ünepély is hozzájárult ahhoz, hogy e nagy személyiségre méltó módon emlékezzünk, és tudatában legyünk annak, hogy az ő tevékenysége nem csak a református egyházban volt korszakalkotó, de egész magyarságunk hálával tartozik munkásságának.

 

ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖKI IGEHIRDETÉS

 

Elhangzott 2013. május 9-én, áldozócsütörtökön, Lábatlanon és Nyergesújfalun

 

„…erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek” (Ap.Csel.1:8.)

„azok a beszédek, amiket én mondtam néktek, lélek és élet” (Ján.6:63.)

 

Szeretett Testvéreim!

 

János evangéliumában olvassuk, hogy azok a beszédek, amiket Jézus mond nékünk: lélek és élet. Súlyos szavak ezek. Ahol a lélek, ott van az élet, mivel lélek és élet összekapcsolódnak. A lélek az, ami egy halott dolgot megelevenít, élővé tesz. Amiket Jézus mond, azokban van a lélek és élet. Eszerint az élet forrása maga Krisztus, mert Ő ad az embereknek igazi életet és lelket. Milyen sokszor más forrásból próbálunk vizet meríteni: emberek szeretetéből, munkánk elismeréséből, jobb anyagi helyzetből, ígéretesebb munkahelyi pozícióból. Életünket azonban nem táplálhatjuk sokáig csakis ilyen forrásból, hiszen lélek nélkül, Krisztus nélkül üres az életünk. Krisztus nélkül nem tudjuk megmagyarázni, mivégre vagyunk itt e földön. Amikor szeretett hozzátartozónktól búcsúzunk a temetőben, akkor döbbenünk rá arra, hogy mennyire törékeny az életünk. Milyen jó lenne, ha Isten Igéjéből vigasztalást találnánk a fájdalmaink között, lelki vívódásainkban.

Ha Isten Igéjét halljuk, ezek a szavak olyanokká kell, hogy legyenek, mint a felfrissülést adó forrásvíz. Ha valóban abból a kútból merítünk, ami nem szárad ki soha, akkor Isten erőt ad, hogy  elviseljük a nyomorúságokat, bölcsességet ad, hogy örömteli és hűséges életet éljünk. Jézus azt mondja, hogy Őt az élő Atya küldte el, így az is, aki Őt eszi, élni fog Őáltala. Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le; ez nem olyan, mint amit „atyáitok ettek, és meghaltak”- mondta Jézus, mert aki ezt a kenyeret eszi, élni fog örökké. Tanítványai közül sokan ezt kemény beszédnek tartották. Jézus meg is kérdezte tőlük: „Ez megbotránkoztat titeket?” Majd ha meglátjátok az Emberfiát felmenni oda, ahol előzőleg volt…” A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit. Az áldozócsütörtök üzenete pontosan ez: a mennyeiekre figyelni, és ne csak a testi dolgokban keresni az élet értelmét. Jézus azért ment fel a mennybe, hogy 10 nap múlva leküldje az Ő Szentlelkét, és az legyen az erő, a vigasztalás, az élet forrása.

 

Sokszor a külsőségekben, a vagyonban, a testi vágyak kielégítésében keressük életünk értelmét. Ezekről kiderülhet, hogy csak ideig-óráig elégíthetik ki az embert. Egyik pillanatról a másikra elfogyhat a vagyon, a pozíció, társadalmi rang megszűnhet, a szépség elmúlik. Ezek csak rövid időre tesznek boldoggá, ha egyáltalán boldoggá tesznek. Sokan a boldogságot úgy képzelik el, hogy az egyenlő a gondtalansággal. Aki boldog, annak nem kell törődnie semmi rosszal, számára csak a jó dolgok, az örömteli pillanatok léteznek. Ez azonban egy hamis illúzió, egy álomkép csupán. Mert a boldogság nem egyenlő a gondtalansággal. A boldogság az, amit Jézus Krisztus adhat: lelket, és igazi életet. Nem azt jelenti ez, hogy soha többé nem fog hullani a könnyünk, és soha nem lesz bánatunk. Az Isten szerinti boldogság az, hogy van értelme az életünknek, tudjuk, miért élünk. Máté evangéliumában olvassuk: „Keressétek először az Isten országát és igazságát, és ezek is mind-mind megadatnak néktek.”

 

Egy felnőtt hölgy így emlékezett vissza gyermekkorára: „Tinédzser koromban anyukám gyakran türelmének végére ért, és rám parancsolt, hogy takarítsam ki a szobámat. Teljesen átlagosan nézett ki a szobám: bevetetlen ágy, szanaszét heverő ruhák, felpócolt könyvek a padlón, és mindenféle holmi szétszórva. Amikor arról panaszkodtam, hogy azt sem tudom, hol kezdjem el, egyszerűen azt felelte: ’Fogj meg egy holmit, és rakd a helyére!’

Felnőttként minden évemet egy egész hosszú lista elhatározással kezdem. Később ezek a csodálatos tervek mind füstbe mennek a napi teendők végzése miatt. Talán édesanyám tanácsát alkalmazhatnám az elhatározásaimra is. Ahelyett, hogy egy listányi drasztikus változtatással birkózom, jobb lenne egyetlen egy elhatározásra koncentrálni. De vajon melyikre? Jézus mondja: ’Keressétek először Isten országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak néktek’

Ez az Ige választ ad arra a kérdésre, hogy mindig csak egy elhatározásra koncentráljunk. Tegyem az Úr Istent a lista első helyére. Ha Isten országát keresem először, akkor Jézus ígérete szerint az életem napi szükségleteiben is segítséget kapok. Ha Isten az életem középpontja, akkor leszek jobb szülő, házastárs, barát, vagy jobb keresztyén. Bárcsak arra összpontosítanánk a figyelmünket, ami igazán fontos az életünkben, és tudjuk, hogy Ő mindig velünk lesz és segít nekünk.

Nagyon sok mindenért szoktunk aggódni: mi lesz velünk a jövőben, mire neveljük gyermekeinket, unokáinkat, milyen betegségek érnek még minket? De törődjünk mindig csak az előttünk álló problémával! Ne attól féljünk, hogy mi lesz majd 10-20 év múlva, hanem azzal törődjünk, ami éppen előttünk áll. Minden napnak megvan a maga baja, gondja, amivel törődni kell. Mi mindannyian bűnös emberek vagyunk, tele hibákkal és tévedésekkel. Megtapasztalhatjuk azonban, hogy tökéletlen voltunk ellenére Isten nem fordul el tőlünk. Ő soha nem vonja meg tőlünk bocsánatát és szeretetét.

Ez legyen ennek az áldozócsütörtöki Igehirdetésnek az üzenete: Jézus felment a mennybe, hogy mindenki, bármely pillanatban találkozhasson vele, és érezhesse az Ő felénk sugárzó jóságát és szeretetét.                 

Ámen. 

 

REFORMÁTUS KERESZTYÉN VAGYOK

 

A Heidelbergi Káté 12. kérdése:

 

Mivel tehát Isten igazságos ítélete szerint ideigvaló és örök büntetésre méltók vagyunk, mi módon szabadulhatunk meg e büntetéstől és miképpen juthatunk ismét kegyelembe?

 

Válasz: Isten igazsága elégtételt kíván.

-         Ezért annak vagy mi magunk, vagy valaki más által eleget kell tennünk.

 

13. kérdés: Eleget tehetünk-e mi magunk?

 

Válasz: Semmiképpen nem,

-         sőt inkább még napról-napra szaporítjuk a bűnt.   

 

       

ALAPÍTVÁNYUNK ÁLTAL A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAPHOZ BENYÚJTOTT PÁLYÁZATAINK

Örömmel számolhatok be újságunk olvasói számára arról a nagyszerű eredményről, hogy Alapítványunknak a Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Összetartozás Kollégiumához benyújtott működési célú pályázatán Alapítványunk 1 millió Ft pályázati támogatást nyert működési célokra. A Nemzeti Összetartozás Kollégiumához összesen 394 pályázat érkezett be. A pályázatok rangsorában a mi Alapítványunk áll a 34. helyen, a maximális 50 pontból 47-et szerezve. A pályázatban be kellett mutatnunk az általunk tervezett programokat, az előttünk álló tevékenységeket. Pályázatunk szöveges összefoglalója itt olvasható:   

„Folytatni szeretnénk  a 2010. októberében elindult kezdeményezést, hogy a magyar népzenén keresztül próbáljuk elérni és megszólítani a környékbeli fiatalokat, akik számára ez az egyetlen kulturált szórakozási lehetőség településünkön.

Ehhez a továbbiakban is a NEA pályázati támogatására lesz szükségünk. Az eddig megtartott táncházak fiataljainknak kiváló találkozási lehetőséget, értékteremtő, közösségépítő erőforrást adtak. Nagy sikert arattak a gyermekek és fiatalok körében, a résztvevő fiatalok száma megközelítette a 70-et.

A zenét az „Újra” zenekar szolgáltatta, melyre lábatlani kötődése végett esett a választás. A szakmán belül is nagy sikernek örvendenek, több ízben láthattuk őket a Duna Televízió műsoraiban. Közösségi alkalmaink szervezéséhez a pincerészből kialakított közösségi terem több mint 100 éves kemencéje is segítségünkre szolgál. Jelképes költséggel a kenyérlángos sütés tudományát is szeretnénk bemutatni a gyerekeknek.

Eddigi összejöveteleinken túlnyomórészt többgyermekes, nehéz anyagi körülmények között élő, hátrányos helyzetű családok vettek részt, akik igazi közösségre találtak itt, és úgy érzik, nálunk megbecsülik őket. A támogatási időszakban rendszeresen szeretnénk ezeket az alkalmakat megszervezni.

 

2010. szeptemberében megalakult ifjúsági kórusunk, melyet Lábatlan híres szülöttéről, diákéveit a lábatlani református iskolában töltő, majd az 1848-as forradalomba bekapcsolódó, országos hírű tankönyvíróról, Halasi Istvánról neveztünk el. A kórus egyenruháját adományokból készíttettük. Kórusvezetőnk tiszteletdíját is pályázati támogatásból szeretnénk biztosítani. Kórusunk a környék egyetlen, nem iskolai ifjúsági kórusa, mely rendszeresen és nagy sikerrel lép fel különböző rendezvényeken.

2013. szeptemberében látogatást tervezünk a maros megyei testvérgyülekezetben, ahol 2. világháborús emléktáblát avatunk. Természetbeni adományt is szándékozunk vinni e kicsiny, színtiszta magyar közösségnek. Reméljük, hogy 8 éves virágzó kapcsolatunk a székesi találkozóval is tovább erősödik.

A támogatási időszakban, a 8 éves gyakorlatnak megfelelően, a felvidéki Karva hagyományőrző szervezetével is közös programokat tervezünk: március 15-i megemlékezés, aug. 20-i ünnepély, adventi hangverseny.

Nyitni szeretnénk az ausztriai magyarság fele is: 2013. májusában Lábatlan testvértelepülésén, Rechnitz-ben (Rohonc) emléktáblát avatunk Szenczi-Molnár Albert emlékére, aki 400 évvel ezelőtt, 1613-ban élt és tevékenykedett Rohoncon. Az emléktábla terveztetése folyamatban van.

A beregszászi magyar főiskola tanulóinak képzőművészeti kiállítását is szeretnénk megrendezni a lábatlani Gerenday Házban.

Mindehhez nélkülözhetetlen önkéntesek segítsége és közreműködése.

Ezeken kívül kirándulásokat tervezünk a közösségünkhöz tartozó gyermek számára a környező hegyekbe.

Az adventi időszakban kb. 60 idős embernek tervezünk jelképes ajándékot vinni Lábatlanon, Süttőn, Nyergesújfalun.

Értékteremtő munkánkhoz továbbra is számítunk a NEA  támogatására.”

 

GYÜLEKEZETI KRÓNIKA

Gyülekezeti újságunk előző, 2012. decemberi számának megjelenése óta a következő események történtek gyülekezetünkben:

-          2013. január 20-án és 27-én, két egymást követő vasárnap megtartottuk hagyományos ökumenikus istentiszteleteinket. Először a lábatlani Szent István katolikus templomban, majd nálunk, a református templomban gyülekeztünk össze közös imádságra, Igehirdetés hallgatására, éneklésre, Mennyei Atyánk magasztalására. Mindkét alkalommal a templomi liturgia után terített asztal várta a híveket, így lehetőség volt a kötetlen beszélgetésre, eszmecserére.

-          Február 9-én, szombaton este ismét táncház volt a lábatlani református egyház gyülekezeti termében, melyről egy rövid összefoglalót olvashatnak az érdeklődők újságunk hasábjain.

-          Február 26-án, kedden este került sor az idei egyházlátogatásra. Az egyházlátogatók Ágoston Csaba esztergomi lelkész, Pungur Béla dorogi lelkész és Balogh Péter esztergomi lelkész, egyházmegyei tanácsos voltak, akik minden tekintetben elismerésüknek adtak hangot a gyülekezetünkben folyó lelki munkáról. Különösen ifjúsági énekkarunk szolgálata, és Gerencsér Dániel szavalata nyerte el tetszésüket, de hittanosaink is nagy felkészültségről tettek bizonyságot.

-          Március 8-án, Eckl Gergővel és Varga Dáviddal részt vettünk a szentesi Kiss Bálint Református Általános Iskola által szervezett multimédiás hittanversenyen, ahol Gergő és Dávid korcsoportjában az előkelő 4. helyet szerezte meg. E magas szintű Bibliaismereti és egyháztörténeti versenyről részletes beszámoló olvasható gyülekezeti újságunkban.

-          Március 15-én, ünnepi megemlékezést tartottunk templomunkban, melyre a zord időjárás ellenére elég sokan eljöttek és megtiszteltek bennünket. Az ünnepi Igehirdetés után meghallgathattuk ifjúsági kórusunk szolgálatát, Gerencsér Dániel és Tóth Fruzsina szavalatát, valamint Végh Zsuzsanna népi énekes csodálatos előadásában az 1848-as forradalmat felidéző gyönyörű dalokat. A templomi liturgia után közösen átvonultunk az 1848-as kopjafához, ahol Gubody Sándor önkormányzati képviselő helyezte el a megemlékezés koszorúját. Az ünnepség befejezéseképpen elénekeltük a székely Himnuszt és nemzeti imádságunkat, a magyar Himnuszt.

-          Április 27-én, szombaton ifjúsági kórusunk részt vett a Tatai Ref. Egyházmegye által szervezett kórustalálkozón. 3 dalt adtunk elő: énekeskönyvünk 264. énekének három szólamú feldolgozását, egy taizé-i éneket, valamint Mozart: Ave, verum című darabját.  Visszajelzésekből tudjuk, hogy szolgálatunk elnyerte a többi énekkaros és jelen lévő vendégek tetszését, akik elismerő szavakkal illették kórusunk műsorát. Énekkarunk és gyülekezetünk ezúttal is köszönettel tartozik Teller Péternek, aki számunkra az autóbuszt biztosította, hiszen enélkül lehetetlen lett volna a Császárra való utazásunk.

-          Május 5-én, a vasárnapi istentisztelet keretében néhány hittanos gyermek egy rövid anyák napi műsorral készült, köszöntve az édesanyákat, nagyanyákat. A virágokról Vezér Ferencné gondoskodott, akinek ezúttal is szeretnénk kifejezni hálánkat és köszönetünket a 30 szál szegfűért.   

ANYAKÖNYVI HÍREK

Az idei esztendőben eddig a következő gyermekek részesültek a szent keresztség sákramentumában:

Eperjesi Dániel Patrik (konfirmáció keretében kereszteltük); Gács Panka; Garai Julianna.

Konfirmációi fogadalmat tett: Eperjesi Dániel.

 

HALOTTAINK

A következő testvéreinktől búcsúztunk fájó szívvel, de a feltámadás hitében és bizonyosságában:

Kárász Gyuláné (Lábatlan); Bugle Zoltán (Süttő); Ádám Attila (Lábatlan); Ollé László (Lábatlan); Tóth Sándor (Nyergesújfalu); Kemény Gyula (búcsúztatása a ref. templomban); Szarka István (Süttő); Leitgéb Sándorné (Lábatlan); Fülöp Sándor (Süttő); dr. Németh Ottó Sándor (Veszprém); Ölveczki Károly (Lábatlan); Németh Vlagyimirné (Nyergesújfalu). 

Drága emléküket örökké hordozzuk szívünkben!    

 

 
A székesiek újra Lábatlanon
2012. December 04.

A SZÉKESIEK ÚJRA LÁBATLANON

 

November 23-án, pénteken délután izgatottan vártuk a székesi testvérgyülekezet 24 tagú küldöttségét.

8 éves kapcsolatunk alatt már többször jártak Lábatlanon, de most a székesiek csoportjában 7 olyan személy (3 házaspár, és egy 14 éves kislány) is jött, akik először látogattak el hozzánk. Mi mindig nagy izgalommal kísérjük végig ideutazásukat, és egymást kérdezgetjük, vajon tudja-e valaki, hogy 620 km-es útjuk alatt éppen hol járhatnak. Péntek este 6 óra tájban érkeztek meg a parókia elé, a vendéglátó családok nagy örömére. A gyülekezeti teremben egy rövid köszöntés következett, majd a vendégek, és vendéglátók egymásra találtak, és mindenki elfoglalta a szállását.

Székesiek és lábatlaniak régi kívánsága volt, hogy legalább egyszer egy napot tölthessenek el együtt vendégek és vendéglátók. Ezért mindenki nagy örömére a szombati nap kötetlen volt. Akadtak olyanok, akik kirándulni vitték vendégeiket, mások Lábatlant és környékét mutatták be, míg olyanok is voltak, akik rokonaikhoz invitálták a székesi testvéreket.

Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött az istentisztelet, mely Végh Zsuzsanna népi énekes gyönyörű énekével vette kezdetét. Az Igét a székesi lelkipásztor, Bíró László Nagytiszteletű Úr hirdette. Szívhez szóló beszédében szólt arról, hogy a keresztyén embernek mindig szabályszerűen kell küzdenie. Pál apostolnak az atlétika szóhasználatából vett hasonlata alapján a szabályszerű küzdelem életünk része kell, hogy legyen. „Nem koronáztatik meg az, aki nem szabályszerűen küzd.”- ez az Ige mindennapi tevékenységünk során kell, hogy érvényesüljön. Nagytiszteletű Úr utalt arra is, hogy 8 éves kapcsolatunk sokféle próbatételt kibírt, örömet, bánatot, nehézséget, lelki terheket egyaránt. A lábatlani gyülekezet hálás szívvel fogadta a székesiek csodálatos, valóban egyedi ajándékát: egy emléklapot, mely a 2004. decemberében kezdődött, és azóta is működő kapcsolatunk méltó dokumentumául szolgál. Három székesi asszonytestvérünk, és Teller Péter szép és nagyon tartalmas szavalatai után a lábatlani lelkész beszámolt a jelenlévőknek toronyóránk felújításáról. Elmondta, hogy egy sikertelen pályázat után, a már reménytelennek tűnő helyzetben az „Aldabra Invest” Kft. jóvoltából, toronyóránk már újra működik, a település itt lakóinak legnagyobb örömére. Az óraszámlapok festése a Holcim Hungária Zrt. támogatásával valósult meg. A lábatlani lelkész, műemléktemplomunk tornyával gravírozott üvegvázát nyújtott át az „Aldabra Invest” Kft. vezetőjének, melyet a gyülekezet nagy tapssal fogadott. A gravírozást köszönjük az „Életigenlő Tanodá”-nak.

A megható istentisztelet után a vendéglátó családok délután 2 órára a Gerenday Közösségi Házba vitték erdélyi vendégeiket. A Gerenday házat, és a hozzá tartozó arborétumot Szabó Ildikó mutatta be a vendégeknek, akinek segítségét és közreműködését ezúttal is köszönjük. Közvetlenül utána az Arany János Általános Iskolában várt minket Schrenk Péter Igazgató Úr, és kedves felesége, Schrenkné Simon Ildikó. Lelkesen, és nagyon alaposan mutatták be az iskola minden részletét a székesieknek, akik ámulva, és csodálattal tekintették meg a modern épületet, tantermeket a szép udvart és játszóteret. Igazgató Úrnak és feleségének is köszönjük a lehetőséget és a segítségüket.

Zsúfolt programunk következő állomása a nyergesújfalui Szénás-völgyi pincesor volt. A Szent-Donát szobortól gyalogolva tettük meg utunkat az utolsó pincéig, Süttő Pál és Süttő Pálné Magdika pincéjéig, akik nagyon finom házi süteménnyel és borral kínáltak bennünket. Igazán hálásak lehetünk nekik, hogy felajánlották pincéjük megtekintését, hiszen erdélyi testvéreink egyfolytában ámultak a gyönyörű pincesor és a színvonalas borkultúra láttán. Magdikáéknak köszönjük a sok előkészületet és a szíves fogadtatást.

Visszagyalogolva autóinkhoz, hazafele látogatást tettünk a nyergesújfalui Városházán, ahol Mihelik Magdolna polgármester asszony mutatta be vendégeinknek a várost, és a Polgármesteri Hivatalt. Végigvezetett minket a Kernstok galérián, így gyönyörködhettünk az ott kiállított tűzzománc darabokban. Polgármester asszonynak köszönjük a lehetőséget, és azt, hogy sok elfoglaltsága ellenére tudott időt szakítani vendégeink fogadására.

A vasárnapot, és egyben székesi testvéreink lábatlani tartózkodását a Teller-pincében, oldott hangulatban elfogyasztott vacsora, kötetlen beszélgetés, és nótázás koronázta meg. Öröm volt látni a boldog és megelégedett arcokat, megtapasztalni a jó hangulatot, átérezni azt, hogy valóban egymáshoz tartozunk, egymásnak testvérei vagyunk. Teller Péternek köszönjük a felajánlást, hogy a búcsúestet az ő pincéjében tölthetjük. Valóban nagyszerű, és felejthetetlen este volt.

Vendégeinktől hétfőn reggel vettünk búcsút, abban a reményben, hogy hamarosan ismét találkozunk Székesen.

Mindenkinek szeretném kifejezni köszönetemet, aki bármilyen módon elősegítette e csodálatos találkozó megszervezését, lebonyolítását.

 

Erdélyi testvéreink lábatlani utazását a Lábatlani Református Egyházközség Alapítványának a Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Összetartozás Kollégiumához benyújtott sikeres pályázata tette lehetővé.

Köszönettel tartozunk az alábbi vendéglátó családoknak: Gere Imre, Csordás János, Kelemen János, Csapó Gézáné, Csordás István, Csathó István, Varga Zsolt (Süttő), Dorkó Menyhért, Fehérné Lohner Ilona, Eberle Zsuzsanna, Horváth Zsigmond, Gerencsér József, Szász Anita (Süttő), Vámos László, Darányi Sándor.    

                    

Darányiné Csonka Valéria

ref. lelkész

 
Nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
Be kell jelentkezned.
Nincs jogosultságod a tartalom megtekintéséhez.
Be kell jelentkezned.
Továbbá...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 1 - 4 / 84